Munkahelyem megszűnt, Ez nem olyan nagy tragédia, de mégis vannak rossz érzéseim. Megint nem tartozok sehová, megint kivülálló vagyok mindenhol, megint lehet járkálni az álláshirdetések után, és újra menni állásinterjúzni. Valahogy kicsit elvesztem, nem tartozok munkaközösséghez, se semmi ilyesmihez. Olyan mint egy magányos őz, aki alapból társas lény, de mégis egyedül kell éljen. Valyon szomorú-e?

A másik probléma egy megbántás... Támadás ért egy olyan embertől amire nem is számítottam. És úgy támadott meg ahol a legjobban fáj, nagyon mélyen érintett. Egy lányról van szó, régen mesélte hogy a barátja megverte, akkor nem értettem. Most már értem. Az élet szerintem erről is szól, hogy kiválaszd milyen emberekkel vedd körbe magad. Ez a lány zsigerből, gonoszságból bántott meg. Lehet nem is tudta, de nagyon mélyen érintett.

Most hogy munkanélküli lettem, gondolkoztam hogy jelentkezem önkéntes tartalékosnak a katonaságba.  A lány vmennyire képbe van, érdeklődtem ez ügybe. Röviden leírta hogy nem bírnám, kinevetett, és megalázott.

Az utóbbi éveim nagyrésze a sportról szólt, hegymászás, futás, edzőterem,úszás majdnem minden nap valami. Rengeteg pénz, és energia befektetés, szenvedés. Bulizás kihagyása. Ehelyett szenvedés a Margitszigeten. Volt, hogy szilveszterkor is futottam. Nem is kis megrökönyödésére az ott bulizóknak. Tele lettem sérülésekkel, a hegymászás miatt szétment a térdem, falmászás miatt a kézfejem sérült meg. Nemrég lábam bénult le szömörce mérgezés miatt, 4 napig nem tudtam lábra állni. Vagy a terepmotorozás miatti méhcsípés allergiás reakció is ide sorolható. Sok szenvedés, sok nehéz perc az évek alatt, míg feltornáztam magam nagy nehezen egy szintre, amire büszke vagyok. Erre ez a féreg egy mondatával elintézi, és megaláz. Úgy megbánthattam volna én is, de én nem tettem, ehelyett csak megszüntettem a kapcsolatot. 

Ez a nap emiatt nehéz, ez a két dolog kicsit sok.

Délelőtt dolgozok, megpróbáljuk minél hamarabb lezárni a munkákat, hogy elváljanak útjaink. Esik az eső, délután semmi extra nem történik. Késő délután kicsit lefáradok, mennék boxolni... De semmi energiám nincsen. Utána elvileg haverom jönne fel hogy üzleteljünk, meg meccsnézés, sörözés. Sajnos nem megy. Késő délután alszok, lemegy a vérnyomásom, és utána nem megy fel. Fáj a fejem stb. Lemondom az esti programokat. Mivel elég rosszul is vagyok, bekapcsolom a tvt hogy nézzek valamit. Így telik el az este. Nyomorult egy nap volt.