Lassan egy hét, hogy önmegtartóztatást végzek,ilyen messze még nem jutottam el.
Ez egy hétvégi nap, tehát teljes nap a való életre koncentrálni. Délelőtt semmi extra nem történt, kimentem a budai hegyekbe roncskutatni(második világháborús tárgyak keresése fémkeresővel),császkálni, azzal elvan az ember egy ideig, illetve felhívtam a lányt akivel másnap találkozok. Internetes ismerkedés, először beszéltünk telefonon. Iszonyatos nagy csalódás volt telefonon, már sokadjára futok lyukra az internetes ismerkedéssel, nem értem minek ennyire erőltetni, hagyom az egészet. Már muszáj is lesz, mivel ugye nem használok munkán kívül szgépet. Hála istennek... Az internetes ismerkedés a legalja formája az ismerkedésnek, ha teheti mindenki kerülje el. Szeretem a romantikus történeteket, találkozásokról, nagy szerelmekről, első randevúkról, ismerkedésekről? Nos elképzelem hogy hogyan fogom mesélni a leendő gyerekemnek hogy uhh az olyan romantikus volt amikor rákattintottam anyád profiljára hogy húhúh...
Sokáig nem élvezhettem a budai hegyeket, mivel meccs nap volt.
Izgalmas volt az első meccsre menni. Egyedül mentem, reméltem a régi őshaverom ott lesz a b középbe, és nem kell nagyon egyedül lenni. Tudni kell hogy nem túl nagy életbiztosítás meccsnapon újpestiként közlekedni, főleg hogy ha meg is mutatod sállall, hogy te újpesti ultra vagy. Főleg ha ultra sál, az egy fokkal rosszabb, mert azt mutatod egy fokkal több vagy a normál oldalszektoros szurkolótól, hanem több annál. A fradistáknak van a legelvetemültebb hooligan brigádja, jóval többen vannak mint mi, bár manapság inaktívak eléggé. Magyar meccseken voltam manapság, ott láttam a fradista hooligan brigádot, vannak komoly figurák ott. Adrenalin, és érdekes érzés átmetrózni az egész 9.kerületet.
Aztán a meccs... Jó hangulat volt, maradandó élményt nyújtott. Szurkolás, italozás, a jókedv. Mindig meg fog maradni bennem, ez különleges dolog. Jó érzés volt visszatérni a lelátóra, úgy éreztem nekem itt a helyem. A lelátói életnek viszont megvan a negatívuma, mindenki színrészeg körülbelül, agyament állatokká váló bivalycsordára emlékeztet sokszor a vonulás, közös metrózás. Az emberek menekülnek, vagy viszolyogva nézik az állati szintre süllyeddt társaságot. Sokszor lesznek inzultálva a sima járókelők, nők, rendőrök(akik meglepő türelemmel viselik a történteket). Végül is ez nem egy úri hobbi. A futballszurkolók, fanatikusok nagyrésze alsóosztályból származó egyén, akik ilyen proletár módon nyilvánulnak meg.
Ez a dolog nem nagyon tetszett, bár tudtam hogy ez van, és hozzátartozik a dologhoz, de azért mégis az emberben van egy tüske hogy valami hasonló, hogy olyan tevékenységet végzett aminek vannak sötét oldalai is.
Este ezt megspékelve egy hooligan akcióról álmodtam, nagyon negatív kimenetellel. A verekedés után egy csatamező látszódott, vérben fekvő, beleikket maguk után húzó, ordítozó, szenvedő, kettévágott szurkolókkal. Nagyon szürreális volt, és vérfagyasztó álom, örökké előttem lesz az álomnak a képe, amint egy kopasz hool ordítozva vonszolja kettévágott, lenyúzott bőrös testét. Eléggé borzalom volt.