Több nap szünetet tartottam. A történtek hatására időre volt szükségem, és elütöttöm az időt.... Imádom a fantasy stratégiai játékokat. Van ez a rideg valóság, aztán hirtelen belecsöppensz egy csoda világba, ami nagyon elüt a valóságtól. Mágia, csodák, különös mítikus lények, és a sötétség állandó harca a fénnyel. És ebben a világban te egy generális vagy, egy harcos, aki mindent eldöntő tetteket hajt végre. Seregeket mozgat, ostromol városokat, többszörös túlerő ellen kell felvennie a harcot. Át kell gondolni minden lépést, minden hadmozdulatot. Ebben a világban elég sok időt töltöttem a szünet alatt. 

A másik téma a CS GO. Nem játszottam vele, csak közvetítéseket néztem. Nagyon szeretem nézni a profi versenyeket, ámulok a reakcióidőkön, és a teljesítményeket. Én régen klánba játszottam FPS játékot, de sose voltam tehetséges, gyenge volt a reakcióidőm, nem voltam koncentrált. Valahogy felnézek valamiért ezekre az emberekre, amiért így nyomják, bennük meg van az a plusz ami bennem nincs. Persze nagy részük elhízott, életnélküli disznó, de rengeteg pénzt keresnek, és reflektorfényben vannak. Nekik jár a csillogás, a tömeg újjongása. Ebben a világban ők nagymenők, aláírásokat adnak, szponzori szerződések tömkelegeivel rendelkeznek. Ez az E-sport. 

Eddig tartott ez a mesevilág, vissza a valóságba. Az önbizalmam megint visszazuhant, a cél visszatérni a darázscsípés előtti szintre. Vasárnap van, elvileg mentem volna úszni, de rossz idő volt. Így jelentéktelenebb dolgokkal elütöttem az időt. Pl. dolgoztam otthonról, és a egyébb pénzkeresési dolgaimat intéztem. Mivel ráértem egész nap kb mindent beszereztem, amire szükségem volt. Haverommal találkoztam kis időre, főztem, mostam magamra. De izgalmas. Ez a szürke eminenciás élet, milyen ez már. Hirtelen nincs semmi hatalmam, se seregeim, se nem figyelem a CS-GO-s profik csillogását.

A rideg valóság. Az kemény, az meg tud törni. A harc az nem seregek összecsapása, hanem abból adódik hogy levidd-e a szemetet, vagy mosogass-e el. Ez aztán az élet. Többször írtam a varázslat behozását a normális életembe, hát nagyon szükség lesz rá. Lassan kezdődhet a nőügy projekt. Ismerkedés, ezerrel, utcán, szórakozóhelyen, mindenhol. Célom a barátnő szerzése, és nem online, hanem reál körülmények között. Nekem ezek a harcok maradnak, hogy leszólítasz-e egy lányt, vagy nem. Egyébként fizikailag eléggé elégedett vagyok, kb 70%os állapotban, így több is az önbizalmam. Persze kell még két hét hogy kb 100%on legyek, és akkor mégnagyobb önbizalmam lesz ismerkedni. De már most is el lehet kezdeni, 70%osan is.