Hogy miért nem írok?
Azért mert az utóbbi hétben többször elvesztettem a harcot, és a lelki erőt hogy 100%osan olyan olyan napot tartsak amikor nem használok szgépet, telefont. Általában napi 1-2 órát használtam, majdnem minden nap, ami nem vészes.. De kevés olyan nap volt amikor egyáltalán nem. Gyötrelmes napok ezek, a társadalom perifériájára kerültem az már biztos.
Van egy film, amit mutattak nekem, iszonyatos:
https://www.youtube.com/watch?v=A-rEb0KuopI
Már abban a státuszban vagyok, mint ebben a filmben az emberke, amikor már konyul le a szája, és a szája szélén fix megjelenik a búbánat jele. Készült rólam egy kép, amin ez látszik. Megdöbbentő... :(
Volt egy céges parti. Uram isten, mindenki jól érezte magát majdnem, ahogy figyeltem néhányan gyötrődtek azért, de a 90% jól érzi magát, én meg... Annyira érzem hogy nem illek ide semmilyen szempontból. Másfél nap együtt, olyan emberekkel akik mások mint én, mások az érdeklődési körünk. Itt mindenkinek álmai, vágyai vannak az IT szakmában, és egymást, egymással álmodoztak hogy milyen szép lesz a jövő, és milyen nagy álmokat váltanak valóra együtt, hiszen ez a hobbijuk is, hogy kockák. Én nem beszéltem ilyesmiről senkivel sem, hanem nyíltan elmondtam mindenkinek hogy szarul érzem magam. Persze ebből mindenkinek kiderült hogy mekkora lúzer vagyok, mert nyíltan beszéltem a dolgokról, és nem felsíneskedtem. Látom mások is zombie-kké kezdenek válni, látom rajtuk összes vannak esve fizikailag, arcberendezésügyileg, csak nem beszélnek a dolgokról.
Nem vagyok jó helyen, ez nem az én helyen. Utálom a helyzetet amiben vagyok, és nagyon rossz érzés. Úgy érzem a mai társadalom megaláz emberi mivoltomban, és elvárja hogy olyan dolgokat csináljak amivel teljesen elveszik életem értelmét, és elveszik az emberi méltóságom legkisebb szikráját is.
Most hétfő hajnal van. a szorongástól nem tudok aludni...Újabb munkahét, újra nem fogom látni a napocskát majdnem 5 napig, hiszen amikor hazaérek már sötét van, reggel meg kocsiból süt be kicsit az üvegen keresztül. Ennyi marad nekem. :(