Rég nem volt bejegyzés. Több oka is volt, mivel 100%os napjaim kevés volt, amikor nem használtam szgépet, tvt, telefont...
Szomorú is lehetnék emiatt. De nem vagyok az, mivel nagyon korlátozottan használom immár. Érezhető a különbség.... A virtuális világok iránt megvetéssel, és elfordulással gondolok. A fbookot, internetet ismekredésre, más emberek megismerésére használom csak. Programokat nézek, kirándulásokat, városnézéseket. Idegen emberek közé járok, és elkezdtem élvezni az egészet. Adrenalin és kalandfüggő lettem kissé, megvetem az embereket akik tv előtt ülnek. Megvetem őket, és nem akarok közéjük tartozni.
Olyan ember lettem akiből kívánkozik a kaland, az új dolgok megismerése. Nem kívánom a meleget, a kényelmet, a gép előtt ülést. Nem elégít ki az ilyen cselekedet. Én izgalmakra vágyok, új élményekre, új, nyitott emberek megismerésére. Folyamatosan tervezem a hétvégéiem, hívogatok régi ismerőseimet erre az eseményekre. A hétköznap estéim folyamatosan telve vannak, vagy az új ismerőseimmel találkozok, vagy sportolok, de azt is főleg másokkal.
Az elmúlt 1 hónap során sok embert megismertem, majdnem lett bnőm is. Találtam egy kedves lányt, akivel Bécsbe is elmentünk, és együtt voltunk 2 napot... Végül csak barátok lettünk, de jó érzés az ilyesmi.
Amikor kezdtem a blogot, nem volt semmim, 0 barát, se bnő, se semmim nem volt. Most úgy érzem alakul valami, elindult valami hogy szánalmas életemből legyen valami, bár még az elején járok, de felfelé ível a dolog.
Ajánlom ezt a motivációs videót mindenkinek, aki hasonló cipőben jár, 3:40től érdemes nézni:
Aki hasonló cipőben mint járt, mint én, hogy nincs semmije, csak a tetves virtális világ... Se barátai, se bnője. Semmink nincs. Ilyenkor jön a 'Showtime'. Ilyenkor kell odatenned magad, és kreálni egy új világot, 0-ról. Új barátokat szerezni, új ismeretségeket, udvarolni lányoknak, új élményeket, és új ismeretetek szerezni. El kell indulni a szarból felfelé, mert innen csak felfelé vezet az út. Kemény a küzdelem, de a hegycsúcson vár ránk a napfény, és a szebb élet reménye.
